nem akartam, nem is gondoltam rá nem is váltasztás kérdése volt és most is, kisgyerekként várom haza mint halott anyám nem jöhet, soha nem is jöhetett nem is kértem, talán elmondtam egyszer de csendre intett, és megkért hogy ne mondjak ki, amit nem lehet  tudtam jól, éreztem,hogy ez az érzelem…

Felelősséget felezni félek, Kapom vagy adom egészen, a döntés legyen kétségtelen! Fél a lelkem ha nem érzem féllelkem szívemben egészen. Egészségem feleződik míg felesleged keresve-keresetlen osztja kezed, és míg érzelmeim felesleges kedvszegések neked. Ennek fele sem tréfa, nehéz matematikai példa,…

Balkonládákban kipufogóhangok berregnek Csicsergô nénik a flaszteren méltatlankodásuk felszökik az erkélyen Majd fázva tovamennek Az ég nyarat ígért, De a higanyszál még összedörzsöli kezét, hűvösek a szelek. Elmehetnék bárhova, lelkem mégis ezt a fotelt vágyja, miben évek óta pihen. Áttetsző…

Láthatatlanná merevedett hologramokban zizeg a létem, már csak magamat látom, azt is csak aképpen, ahogy villàm feszül az égen, egy pillanat a fényévek ölében. Még szomjas vagyok, de mintha nem innék, úgy tátom szàmat az égnek Alamizsnáért. A nagyságot felemészti a távolság, homályba vész Mi fájt,…

Légvonalban közeledő léptek zaját fül még nem hallja, de egy sejtnyi világ apránként átrendeződni látszik, duplázódnak a tárgyak, bár még hasznàlatlanul pihennek helyükön, gazdára várva. Csend van, mint vihar előtt. Elrejtőznek a gondolatok, terveket sző álmában az ismeretlen, pedig tudja…

Párnád fejem alá teszem, Még nem vagy itt, De ez már a tiéd! Éveken át gyűrheted fejed alá, Mikor mellettem pihenteted testedet. Ma mellettem haltàl meg, Öreg testedet hagytad itt nekem, Tudtad, mennyire szeretem minden részedet! Szívembe költözött sok bölcs szavad, és minden szavadban egy régi…

isten hozott! újra itthon, még ha nem is tudod, hogy hol van körülnézel. színesre festett falak,vagy egy haldokló ember gondolatának burka. én vagyok az álom, amit abbahagytál álmodni miért mondod ezt?mi mást mondhatnék? nem szólít meg a szótlanságodegyütt hallgatunk, halogatunk kezünkben a…

Élére vasalt ürességben kikapart harmadik szem homályos fájdalma tágul beszűkült tudatba míg kirobban a térből, az idő megáll az otthon legmagasabb pontján és visszahúzódik a pusztító erő, nincs ellenség, élet van és meleg kakaó, gyomorban lubickoló biztonság, néhány perc majd távolodik rendje módja…

volt idő, élő és halott! biztonságban tartalak, mert nem tudom ki vagy:kiléted valójában lényegtelen, lehetnél akár te is, vagya fába vésett szív szereplőjének egyike,ugyanolyan jelentéktelen,semmitmondó jelentéstartalom. a szerelem cserekereskedelemportékájából kifogyott, elhagyott tér,…

Benyit a félelem a mennyország kapuján, s látja hátamon vonszolom a reményt, harsonák zengik a jövő titkait, teremteni vasakarattal. Megremeg, ujjaim közül kifeszíti a jövőt a múlt, az utolsó napok sem biztonságosak, elveszhet minden ha nem is volt, vagy kevésnek és könnyűnek talál. Szépül a…

Morzejelekké verődött hullámokon Játszik a fénysugár Árnyékot vetve mire Éppen nem figyel. Kiemelkedő tömegek, Meglovagolt lehetőségek, Cifra taréjok kápráztatnak, Közben a felszín alatt Az élet tömören hallgat. Mi jő, annak Láthatatlanul enged utat S mikor távozik, Önmagába záródik. Csend a hangja,…

Egy évtized távlatában zakatoló hanggá csendesül Minden vonat célra tart. Az állomások mögött Házak, emberek, életek S városszéli temetők. Felesleges már rohannia, Nem hajtja az időt. Szakad a hó nyakába, Áprilisi tréfa. Fél évszázad megtanította Kacagni a holnapon, Rózsaszirmot szórni a mára…

Újságpapírba csomagolt lélek. Dűlöngélő guru, botránkozzon ki ítél, elmegy mind ki fél Kemény beszéd ez, ki hallgatja?! Udvari bolond ki szólni mer Bölcsesség zeng, s a nép nevet Isten bohóca, torz tükör Nyelvet nyújtó önkép a komolyság mögött. Röhög. Kínban fetreng, álmodik s felejt. Mindennap öli…

embernek lenni soha nem volt olyan egyszerű, mint manapság. csak a népszerű eszmék mögé állunk, de hangos szavaink néma tettekben csúcsosodnak ki. amikor az álmok utolérik a valóságot, és szembesülünk azzal, hogy mit adott nekünk ez a világ, és mit vettünk el tőle. mit tettünk az élhető földért?…

Délibábot követek Hiszek hitetlenül Hogy elérlek Taposom dühödten a puha homokot A távolságot tépve harapom Mégis nő Ítéletre várok Újabb halasztás Jobb ha később tudom meg se víz, se oázis, végtelen a sivatag, nincs út, nincs cél, csak megyek, mert hiszek, csak megyek, még élek, Vedd el a reményt,…

Ősi kód, uralom! Paradicsomi jog és kötelesség. A Föld a tiéd! Ősi kód. Segítőtárs. Belső parancs, állj mellé! Segítsd! Ősi kód. Fogadd be! Tágulj a végtelenbe, s még tovább A lehetetlenbe! Őrizd vagy megöli az elme. Őssejtjeimben hoztam a vágyat, testem simuljon alád, magodnak vessek puha ágyat.…

nem leszek olyan, mint te, sokkal rosszabb vagyoka lábad elé hulló büszkeség mit sem érmegízlelni az ajkad az utolsó kívánságomszemedben tükröződő paradicsom elviselhetetlenné teszi a földi létetki kell engesztelnem az irántad érzett vágyakatnem leszek olyan mint te sokkal rosszabb vagyokki kell…

Nulla karakter Piros kagyló Csenddel üzenek Kérdeztem eleget. Közelgő perc Hátraarc! Mielőtt eljön. Fájjon most Gyorsan Bénító várakozás Igaz-hamis játék Legyen hamis Sorok közt a válasz Alkalmatlan idő Elsuhanó ördögszekér álmokat gördít le a domboldalon. Most fájjon! Holnap úgysincs. Minden halál…

király meztelenés én sem vagyok benne biztos,hogy az alkalomhoz öltöztemhűségesküm az esküdt ellenségem,ez már szinte árulásálruhába bújt a szerelemmár meg sem ismeremérzelmek és vágyakközött elragadtattam magamveled, vagy nélküledjutalom voltkérdezemvagy bűntetéskérdezed Tíz köröm vàj a…

Rejtett porszem a gépezetben Parány gyémánt csillog, vijjog az ágon Szembe váj, vakon gördül, lassan hull a mélybe tetemedre. Mikor haltál meg? Hallottak szavaid, hömpölyög a hangod, sok száraz falevél, szél fújja magasba, élettelenek. Ajkaid hidegebbek, rózsái merevek, törvény zeng, bölcselet Mondd…

ez csak olyan szóbeszédtudodértéktelen pletykautazások során elkapotttöredékei egy beszélgetésnekfülembe suttogott élet-darabkákösszefüggéstelen részletekegyik lehetnél te isha kérdezik felelet nélkülátszállok egy másik járatrahová visz nem tudommesél továbbvalahol talán megértenékén csak hallgatom…

Hé srác! Játsz velem! Csak fogd a kezem! Csapd a seggem, irány a végtelen! Spirálban forgunk fölfele, forgószélben vagy, most elragadlak a világomba, elveszünk a csillagokba', talpunk alatt a tejút, s mi kézenfogva járunk. Szekérbakon járjuk az univerzumot, miénk a világ, amit teremtünk! Mit érzel?…

 Boldogok vagytok? Hát boldoguljatok Az ígéret szerint szép lesz, ami sosem volt az, és csak elrontani lehetTükröm, tükröm hzudj még nekem, hogy közétek tartozom, mégha nem is akarokKomfortos önpusztítás még mindig hazavár.Ötlettelen arcokon a belenyugvás, ez az életünk.Ez a megcsonkított érzelem…