Láthatatlanná merevedett hologramokban zizeg a létem, már csak magamat látom, azt is csak aképpen, ahogy villàm feszül az égen, egy pillanat a fényévek ölében. Még szomjas vagyok, de mintha nem innék, úgy tátom szàmat az égnek Alamizsnáért. A nagyságot felemészti a távolság, homályba vész Mi fájt,…

Légvonalban közeledő léptek zaját fül még nem hallja, de egy sejtnyi világ apránként átrendeződni látszik, duplázódnak a tárgyak, bár még hasznàlatlanul pihennek helyükön, gazdára várva. Csend van, mint vihar előtt. Elrejtőznek a gondolatok, terveket sző álmában az ismeretlen, pedig tudja…

Párnád fejem alá teszem, Még nem vagy itt, De ez már a tiéd! Éveken át gyűrheted fejed alá, Mikor mellettem pihenteted testedet. Ma mellettem haltàl meg, Öreg testedet hagytad itt nekem, Tudtad, mennyire szeretem minden részedet! Szívembe költözött sok bölcs szavad, és minden szavadban egy régi…

isten hozott! újra itthon, még ha nem is tudod, hogy hol van körülnézel. színesre festett falak,vagy egy haldokló ember gondolatának burka. én vagyok az álom, amit abbahagytál álmodni miért mondod ezt?mi mást mondhatnék? nem szólít meg a szótlanságodegyütt hallgatunk, halogatunk kezünkben a…

Élére vasalt ürességben kikapart harmadik szem homályos fájdalma tágul beszűkült tudatba míg kirobban a térből, az idő megáll az otthon legmagasabb pontján és visszahúzódik a pusztító erő, nincs ellenség, élet van és meleg kakaó, gyomorban lubickoló biztonság, néhány perc majd távolodik rendje módja…

volt idő, élő és halott! biztonságban tartalak, mert nem tudom ki vagy:kiléted valójában lényegtelen, lehetnél akár te is, vagya fába vésett szív szereplőjének egyike,ugyanolyan jelentéktelen,semmitmondó jelentéstartalom. a szerelem cserekereskedelemportékájából kifogyott, elhagyott tér,…