2021.02.05. 17:31
lángol
nem az emberek ítélnek
halálra, hanem az élet
álmaid, hogy megszülessenek
nem is várja meg
kövesd minden mozdulatom,
hogy tűzre gyúljanak a fák,
magunk mögött maradjon
a tékozló világ árnyéktalan
képe élettel teli élettelensége
öröm keresése kifelé nyíló ábránd
elveszett, sose volt, de megtalálod-e
kivűl estél magadon
szörnyű zajt csapsz és nem látod
az erdőt, ahogy
körülötted lángol
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pengnui.blog.hu/api/trackback/id/tr4416417288
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
