2013.06.21. 08:22
A tét
Feltétlenül ül fel a tét,
hogy ha majd te, akkor én,
De te nem, így nem én.
Általában állt a lábam,
Hogy te lépj, s ne én,
De te nem, így nem én.
Kelletlenül kell, lett és ült,
hogy létem veled legyen,
De te nem, így nem én.
Igazában igaz álmom
szertefoszlott, nem találom,
Mert te nem, így nem én.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.