megtöröm a csendet
de nem felel

szakadékba zuhanó
jégcsapálom
olvadó fénytükrében

néma a fülem, és
mindent akar a szám
kidolgozatlan arcvonása
az életnek

mi lesz ha egyszer
felébredek
és mégsem te vagy az

menedékkérelmem elutasítva
asztal alá söpört vágyak között
én is elveszek.

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.