2011.08.19. 06:00
hóesés
Fülembe zúgó szélnek barátja lettem volna én
ha vándorlásaim során engem elkísér.
Mosolyodtól könnyes arcom, napsütés
életemre visszatekintő remegő kéz.
Megszenved bennem mindent, amit még nem ért,
feloldozást nyerve betakar a szállingózó hóesés.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.