2011.07.25. 01:38
hangod
Felvillanó
álmaim.
Képek.
Nem találom
ki vagy ott
mellettem.
Elfelejtett
a jelenem.
Hibaüzenettel
a keresés
véget ér.
A világtól
elzárva
kulcs a
nyakamban lóg.
Tompa
neszezésben
a hangod
kísért.
Sárguló
képzeletvirág.
Kertbe száműzött
végtelen.
Lehetőség.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pengnui.blog.hu/api/trackback/id/tr463095071
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szabóada 2011.07.25. 16:16:17
ez nagyon jó vers! Kár hogy bele lehet halni... veszélyes az olvasóra (is)!
