2011.08.22. 18:58
ugye?
Nihilízű lámpafényben
már nem érdekel, hogy
ki vagyok én itt,
s ki vagy te ott.
Tükörbe zúzott
arcokon túl
partot mardosó
leselejtezett
gondolat.
Ugye te sem
hitted el,
hogy másképp
is lehet?
Unalomba fulladt
emberi sors
hullámtőrő sírja
hallgatag morajlás.
Ugye te sem
hallasz mást?
Tisztára
mosott kezek
szorítanak
a fényben
elmosódott arcok.
Ugye jó lesz
így nekem?
A kép forrása
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.