Triumvirátus hanba zárva      

  csend refrektorral pásztázzák lépteim nyomát, nyomot hagy ez a nyomtalan elnyomás, bennem. aludni szeretnék, ha felkelő nap nem égetne fekete-fehér jelet szemembe, összesűrítve a jelen színeit egy univerzálisnak mondott érzéssé szeretni, szeretni, szeretniénképzavarral küszködve megmondjuk ki…

egy elveszett világhívó szavára várvaemlékek, hiú reményekösszemosódnak egy gondolattámit leplez az arcodmikor a szemembe nézelmiért értek mást, mintamit mondasz, honnanered ez az összeférhetetlenségengesztelhetetlen képeia múltnak, még mindighívogatnak sebeket feltépveönreflektáló,…