Nem a vágy csak a dal, az akar. Nem a hév, csak a szív szava hív, az akar, ám nem is hív, és nem akar. Csendes a szív, némul a dal, száraz a könny, megvigasztal aki akar.

Lelkedelőlem rejted, mikor pupilládezredtöredéken át exponál,majd a pillanat észrevétlenségébenbezár.Nem tudom mi fáj?!Talán, hogy kilincsét hiába nyomtambelső szobád ismeretlen rejtekének.Mondd, hogy rámott semmi nem vár!Elengednélek.De te tűröd némán,hogy üljem a…