lelketek üdvösségéért imádkoztok, 
mikor milliók halnak éhen, 
jó létünk teli szájjal.

ítélkezik mások felett, 
feletted gyakorolt hatalmam 
kritizálnád,
ha lenne még kinek

már nincs üres szék
az asztal melett állva
szolgálsz és reméled
a maradékot.

nyomorba dönt 
a céltalan 
önazonosság eldobása.

nem vagyok jobb, 
nem is hiszem,
hogy megváltoztatsz.

együtt szenvedünk a saját,
szobánkban.

néha szerepet cserélünk,
de nem leszünk jobbak, mások

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.