Fényed felé fordítja fejem az éhség, hogy tüzed simogasson, kíváncsi szemeim nyitogatom feketén feléd, hogy arcom tenyerébe simulva kapjon fényt, édes szerelmes szőlőcukorért, s hozzád egyre közelebb bújok, míg szirmaimat lágyan,…

Névtelenülírom afalrakockáravetett életemszámai közötthol lehetsz?Csöpögőismeretlenfolytatásaérdektelenmonoton éjszakábadermedt álom.Pénzen vettboldogságodkikockázottképeiörömtelenmámorbódító világa.Életbe vetett hitedhaldokló ágya mellettülve kérleledmaradjonmég egy kicsit veled.