szabóada 2011.07.25. 20:46

VAGY!- vagyok?

Torzóm befogadó gombszemvilág

Messzehajló idők fekete köpenyed

Érzésekbe hulló jégszilánk

Vállaidra súlyosodó árnykabát

Réveteg

Prizmán áttört fényjátékos

hovatűnő víztiszta mosolyod

láthatatlanba burkolódzott

Fekete-fehér szív-ármány

Kinn az eső, benn a szív

zuhog

Gazdátlan torzómra

fenyegetőn tátong

a minden tökéletlent elnyelő

fekete lyuk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pengnui.blog.hu/api/trackback/id/tr143097657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pengnui 2011.07.25. 22:14:29

ez a vers se az optimizmus fellegvára

szabóada 2011.07.26. 11:39:28

nem tudok nélküled örülni..

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2011.07.26. 12:06:33

@szabóada: jaj dehogynem, mindenki képes egyedül is, de megosztani másokkal is jó
süti beállítások módosítása