Tudat-alattomban latrinát ásva lajtorján lépdel alant a Lator. Létével törve le tervezett tüntető tartásom, mikor tehetetlennek titulálja őserőm, de rest még se lőn, létráz lelkem légies testben, míg nem lesz hegy sem, mert tengerbe vetetten hever mellettem, míg…

Csak lábnyomai mutatják, hogy előttem járt. S bár mondják, oda nem követ, tán érzéki csalódás, hogy el még sem engedett?

  Öröklétre kárhoztatva vonszolombokámon csörgő perceim átkát Hozzáláncoltál az élethez!! Egetostromló vádak döngetik apró ökleimbena vérben úszó keresztetMiért kellek neked?!Elmém tagad mindent, mit látrabláncon húzza testem a mindennapi igátS ezt…