szólj, ha a világnak vége,
és felébredhetek

elfogynak a kérdések, hisz
nincs, aki válaszolhatna

magadon kívül,
ahogy eddig is
mégsem hitted el,
hogy igaz, lehet

irányított léptekkel
az ismeretlen, mondd
merre van

csúcsra kitűzött zászló
utat mutat, vagy
a múlt rád nehezedő árnya

ennyi volt,
nem lesz tovább érzés

magadon kívül

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.